“Nevetünk!”

 

“A  színházi ember, a pap és a varázsló között fiziológiai hasonlóság van,

mert mindhárom a többiek helyett érez és lát meg…

hogy majdan felkelthesse a többiek érzéseit is…

/Jean-Louis Barrault/

 

Gyerekkoromban nagyon szerettem figyelni az embereket. Fürkésztem arcvonásaikat, megpróbáltam mögéjük látni, elképzelni az életüket. Ha komor vagy szomorú tekintettel találkoztam, erősen nézni kezdtem, és minden gondolatommal arra koncentráltam, hogy elmosolyodjon. Megdönthetetlenül hittem a gondolat varázshatalmában. Legtöbbször sikerült is. Ha nem működött a varázslat, odaálltam a kiszemelt alany elé, mélyen a szemébe néztem, és halálos komolysággal közöltem vele követelésemet: „Nevetünk!

 Ez a szó később színészként és pedagógusként is végigkísérte az életemet. A sors különös ajándéka volt hát, amikor találkoztam a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvánnyal, és megtudtam, hogy létezik egy hivatás, ami a legkiszolgáltatottabb helyzetbe került, kórházi falak közé zárt gyerekeknek viszi el a nevetés gyógyító erejét. Mivel a bohócdoktorok története alig két évtizedre nyúlik vissza, szinte alig van irodalma. Ez az oldal szeretne olyan alap lenni, amely segítséget nyújthat mindazoknak, akiket ez a téma foglalkoztat. Elsősorban a bohócról összegyűjtött írásaimat, gondolataimat tartalmazza, de szívesen osztom meg, olvasom mindenki bohócról szóló írását. Beszélgessünk…a bohócról, nevetésről, gyógyításról…                                                                                                                                  /Kárász Eszter/

“A bohóc a világ egyik legritkább fickója. A becsvágyon kívül áll.  

A hatalmi őrületen kívül áll. A történeten kívül. Pótolhatatlan ember. Páratlan ember.

Neki az egészből csak annyi kell, amennyi éppen eléje hull. Nem hódol meg senkinek.

A bohóc szabad. Ezért a lét egyik főalakja és ezért ritka.   A nevetés ennek a szabadságnak éppen a jele.

Az öreg Lear tudja, hogy nincs nagyobb biztosság, mint olyan ember közelében lenni,

aki nemcsak hogy nem akar a trónusra ülni, hanem hahotázik azokon, akik a trónus felé loholnak.

“Itt a bohóc, itt a kincs”, mondja Goethe. A világ legritkább fickója és az emberi élet egyik főalakja.”

/Hamvas Béla/

Reklámok

A mosoly ereje

“A mosoly egy olyan görbe, amely mindent kiegyenesít.”

Tanulságos rövidfilm a mosoly erejéről…

A Buta Auguszt

Petit ArlequinAz Auguszt nevet a Renz-féle cirkusz egyik bohóca tette népszerűvé. Tom Belling volt a neve az első Dummer (buta) Augusztnak, akit Renz cirkuszigazgató szolgának szerződtetett. Munkáját azonban olyan ügyetlenül, annyi csétlés-botlás között végezte, hogy a közönség hangos nevetésre fakadt láttára. Az igazgató tanuja volt a jelenetnek s elcsapás helyett nagyobb fizetéssel bohócnak szerződtette az ügyetlen szolgát, aki azután számos utánzóra talált.”

Maczák Ibolya tanulmánya a csetlő-botló, mindent elrontó, naív és és  túlbuzgó Buta Auguszt figura keletkezéséről ITT olvasható.
%d blogger ezt kedveli: