“Nevetünk!”

 

“A  színházi ember, a pap és a varázsló között fiziológiai hasonlóság van,

mert mindhárom a többiek helyett érez és lát meg…

hogy majdan felkelthesse a többiek érzéseit is…

/Jean-Louis Barrault/

 

Gyerekkoromban nagyon szerettem figyelni az embereket. Fürkésztem arcvonásaikat, megpróbáltam mögéjük látni, elképzelni az életüket. Ha komor vagy szomorú tekintettel találkoztam, erősen nézni kezdtem, és minden gondolatommal arra koncentráltam, hogy elmosolyodjon. Megdönthetetlenül hittem a gondolat varázshatalmában. Legtöbbször sikerült is. Ha nem működött a varázslat, odaálltam a kiszemelt alany elé, mélyen a szemébe néztem, és halálos komolysággal közöltem vele követelésemet: „Nevetünk!

 Ez a szó később színészként és pedagógusként is végigkísérte az életemet. A sors különös ajándéka volt hát, amikor találkoztam a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvánnyal, és megtudtam, hogy létezik egy hivatás, ami a legkiszolgáltatottabb helyzetbe került, kórházi falak közé zárt gyerekeknek viszi el a nevetés gyógyító erejét. Mivel a bohócdoktorok története alig két évtizedre nyúlik vissza, szinte alig van irodalma. Ez az oldal szeretne olyan alap lenni, amely segítséget nyújthat mindazoknak, akiket ez a téma foglalkoztat. Elsősorban a bohócról összegyűjtött írásaimat, gondolataimat tartalmazza, de szívesen osztom meg, olvasom mindenki bohócról szóló írását. Beszélgessünk…a bohócról, nevetésről, gyógyításról…                                                                                                                                  /Kárász Eszter/

“A bohóc a világ egyik legritkább fickója. A becsvágyon kívül áll.  

A hatalmi őrületen kívül áll. A történeten kívül. Pótolhatatlan ember. Páratlan ember.

Neki az egészből csak annyi kell, amennyi éppen eléje hull. Nem hódol meg senkinek.

A bohóc szabad. Ezért a lét egyik főalakja és ezért ritka.   A nevetés ennek a szabadságnak éppen a jele.

Az öreg Lear tudja, hogy nincs nagyobb biztosság, mint olyan ember közelében lenni,

aki nemcsak hogy nem akar a trónusra ülni, hanem hahotázik azokon, akik a trónus felé loholnak.

“Itt a bohóc, itt a kincs”, mondja Goethe. A világ legritkább fickója és az emberi élet egyik főalakja.”

/Hamvas Béla/

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: