Orvosi szemmel

Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb.”

/Szophoklész: Antigoné/

 

 Az emberi szervezet egy pszichoszomatikus egység. Az európai orvoslás a szomatikus résszel foglalkozik, és így a pszichikai rész elhanyagolódik. A kórházi kezeléskor fellépő stressz, szeparáció, fájdalom, magány, félelem befolyásolja a testi gyógyulást is.

Az orvostudomány egyre növekvő érdeklődéssel figyeli a bohócdoktorok tevékenységét. Világszerte folynak kutatások, melyek a nevetés fiziológiai hatását vizsgálják. Ezen kísérletek elvégzésére a tudomány egy új ága alakult ki: a pszicho-neuro-immunológia. Ez a tudományág a legegyszerűbben kifejezve azt vizsgálja, hogy milyen kapcsolat van az immunrendszer, az idegrendszer és a lélek között. Vagyis tudományos leírást keresnek arra az egyenlőre megmagyarázhatatlan folyamatra, amelynek során egy bohóc látogatása során bekövetkező pozitív lelki változások elősegíthetik a betegség visszahúzódását, és a gyógyulást.

Régóta tudjuk, hogy az emberi szervezet belsejében egy egész védelmi rendszer lapul, amely saját maga képes legyőzni a betegségeket. Vagyis már születésünkkor rendelkezünk öngyógyító erővel. Bár vannak olyan helyek, ahol ezek a sejtek látható csoportokat alkotnak (ilyen a lép, a csontvelő, a csecsemőmirigy vagy a nyirokcsomók), de az immunrendszer valójában mindenütt jelen van a szervezetben. Minden porcikánk tele van olyan sejtekkel, amelyek meg tudnak védeni a betegségektől. Ez a védelmi rendszer még sok titkot rejt, de máris új meglepetéseket okoz az a felfedezés, hogy az immunsejtek működése valahogyan összefügg a lelki folyamatokkal. Azt tudjuk, hogy gondolataink és érzéseink – azaz lelki folyamataink – idegrendszerünk jelentős változásával járnak. A kutatók bebizonyították, hogy az idegrendszer és az immunrendszer között nagyon szoros kapcsolat van. Mivel tehát az idegrendszer szálai eljutnak azokra a helyekre is, ahol az immunsejtek születnek és dolgoznak, így lelki változásaink immunrendszerünkre is kihatnak. Vizsgálatokkal is igazolható, hogy a psziché, az idegrendszer és az immunrendszer egymással szoros összhangban működik Ezt bizonyítja az is, hogy mind a pszichológia, mind az immunológia modern kutatói egymástól függetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy mindkét rendszer – a psziché és az immunrendszer is – veleszületett ősi válaszreakciókat tartalmaz, melyek szoros kölcsönhatásban kezdenek működni bizonyos belső mintázatok alapján. A jeles pszichológus, Carl Gustav Jung szerint ezek az ősi válaszreakciók a tudattalanunkban vannak elrejtve. Ő ezeket archetípusoknak nevezte, és azt állította, hogy ezek a mintázatok mindenkiben megvannak és mindenkiben ugyanazok. „ Az archetípus velünk született tendencia, törekvés arra, hogy olyan tudatos motívumképeket hozzon létre, amelyek alapstruktúrája változatlan. Ha meg tudnánk személyesíteni a tudattalant, egy kollektív embert kapnánk, aki egy-két millió év csalhatatlan emberi tapasztalatával rendelkezne.”  /Carl Gustav Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába/

Az immunológia jeles kutatója, dr. Falus András ugyanezeket a mintákat véli megtalálni az immunrendszerben.  Ha ezek a tapasztalatok igazak, akkor az immunológiai és a pszichológiai belső mintázatok között kapcsolatnak is kell lennie.  „ Az immunrendszerben, ebben a hatalmas variabilitású rendszerben eleve meglévő mintázatok felismerése történik?  Bizonyos jelek arra utalnak, hogy ez koránt sem lehetetlen.”    /dr. Falus András: Adj király katonát /

E fenti elkerülhetetlen tudományos áttekintés után nézzük a gyakorlati kísérleteket. 2001-ben Kaliforniában Lee S. Berk 52 egészséges férfinak levetített egy-egy órás humoros videót, miközben azt vizsgálta, hogyan változnak a sejtek a férfiak immunrendszerében. (Berk: Modulation of Neuroimmune parameters during the eustress of humor-associated mirthful laughter, Journal of Alternative therapies, March 2001, vol7 no2)Vért vett tőlük 10 perccel a film előtt, 30 perccel a film kezdete, majd 30 perccel és 12 órával a film vége után. Az eredmények egyértelműek voltak: az egy órás humoros videó hatására

  • az NK sejtek aktivitása nőtt
  • az NK- Th- Tc- B- és granulocita sejtek száma nőtt
  • a vér adrenalin szintje emelkedett
  • a vér kortizol szintje csökkent

Az NK sejt (Natural Killer Cell) természetes ölősejt a vérben, mely a daganatsejteket is képes elpusztítani. A B- és T- sejtek speciálisan egy-egy kórokozóra hatnak. A kortizol egy olyan anyag a vérben, amely az immunrendszert gyengíti, így ennek csökkenése is az immunrendszer erősödését jelenti.

A kaliforniai kísérletet pár hónappal később egy japán kísérlet (Takahashi vezetésével) alátámasztja. Az egyik legprecízebb mérést ebben a témában Dr. Mary Bennett végezte. (Mary Bennett: The effect of mirthful laughter on stress and natural killer cell activity, Alternative Therapies in Health and Medicine 2003/9,38-43) Ő arra a végeredményre jutott, hogy az immunrendszer általa mért eleme (az NK sejetk aktivitása) nem mindenkiben erősödik fel, csak azokban akik nevetnek a video alatt, és olyan mértékben, amilyen mértékben ez a nevetés kívülről megfigyelhető.

Nem túlzás azonban azt állítani, hogy egy videófilm – legyen bármilyen humoros is – nem érhet fel egy bohóc személyes jelenlétével. A bohócdoktorok munkájának a gyerekekkel kialakított közvetlen kapcsolat az alapja. Minden egyes beteg gyerekre külön figyelmet fordítanak, ami lehetővé teszi a pillanatnyi szükségletüknek megfelelő, személyre szabott akciók kialakítását. Érdemes hát megvizsgálni, hogy ha egy előre elkészített humoros videófilm – amelynek készítői nem ismerték leendő nézőiket – ilyen fiziológiai változásokat képes előidézni, milyen hatása lehet egy bohócdoktor személyes jelenlétének a beteg gyerekek szervezetére.

Magyarországon Béres András, a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatója kezdett behatóan foglalkozni ezzel a témával 2003-ban. Vizsgálatai arra irányultak, hogy hogyan hatnak a bohócdoktorok munkájukkal a beteg gyermekek immunrendszerére. Mivel eddig csak egészséges felnőttekkel végeztek ilyen irányú vizsgálatokat, itt pedig kórházban, beteg gyerekeknél és a bohócdoktorok személyes közreműködésével folyik a kutatás, így ezek a tudományos kísérletek úttörők lehetnek. A kezdeti lépésekről Béres András így számol be (Piros Orr Bohócdoktorok 2003/3. hírlevele): „Megismerkedtem a bohócdoktorok világával, bepillanthattam feladatuk szépségébe és nehézségébe. Láttam őket a kórházban, bevetésen és workshopon is, megfigyelhettem, hogyan működik egy igazán professzionális szolgáltatás. Elkezdtem interjúkat készíteni a gyerekekkel a bohócok látogatása előtt és után, megkértem, írjanak és rajzoljanak. A gyerekek megajándékoztak bizalmukkal, és megtapasztaltam a bohódoktorok munkájának áldásos hatását.

Később lehetővé vált, hogy a korábbi megfigyeléseket kiegészítve Béres András az immunrendszer változásait laboratóriumi módszerekkel mérhesse. Persze csak kanülált vagy dializált gyermekekkel, hogy a vérvétellel ne kelljen plusz fájdalmat okozni. Mérései során nagy gondot fordított arra, hogy módszerei megfeleljenek a tudományos elvárásoknak. Ezt a megközelítési módot – és egyben kutatásainak vezérfonalát – Béres András a vizsgálatról írt beszámolójában négy lépésben foglalja össze Konrad Lorenz Orosz Kéziratának alapján:

1. Megfigyelés

A tudomány alapja, lényege a megfigyelés. Tehát: a megismerés nem úgy kezdődik, hogy elméleteket gyártunk arról, hogy milyen a valóság, milyennek kell lennie, hanem megfigyeljük hogy milyen.

Ebben a vizsgálatban a megfigyelések azt mutatják, hogy könnyebben betegszenek meg az emberek, amikor valami lelkileg megterhelő eseményt élnek át. A bohócdoktorok hatására pedig rengeteg gyermek nevet és örül. Ezek a gyermekek a legkülönfélébb betegségekkel vannak a kórházban, és a legkülönfélébb korúak lehetnek. 

2. Kérdés

Ez is alapvetően fontos eleme a megközelítésnek: csak az a kutatás jó kutatás, ahol kezdettől fogva van egy világos kérdés, amit meg akarunk válaszolni. Kérdés, hogy a fenti megfigyelést mennyire lehet összhangba hozni a már létező elméletekkel és más megfigyelésekkel.

A betegségekre való fokozott hajlam összefüghet azzal, hogy az emberi szervezet mennyire képes védekezni a betegségek ellen. Az immunrendszer megismerése napjainkban az orvostudomány egyik legdivatosabb és egyik legerősebben fejlődő ága. Az immunrendszerrel kapcsolatos elméleteket és a megfigyeléseket összegezve, a pszicho-neuro-immunológia alapkérdése az, hogy a különböző lelki események milyen immunrendszeri változásokkal járnak együtt.

Kutatások alapján reálisnak tűnik azt feltételezni, hogy a bohócdoktorok olyan mértékben képesek erősíteni a gyermekek immunrendszerét, amennyire képesek őket megnevettetni. Ugyanakkor a bohócdoktorok által látogatott gyermekeket a bohócdoktorokon kívül még egy sor olyan hatás éri, amely hatással lehet az immunrendszerre. Ezek lehetnek lelki hatások, például a kórházi körülmények okozta félelem, de gondolnunk kell arra is hogy a gyermek betegsége is leköti az immunrendszert, és vannak gyógyszerek amik közvetlenül az immunrendszerre is hatnak. Kérdésünk, hogy:

– a bohócdoktoroknak valóban csak pozitív hatása van-e a gyermekek lelkére és – ezen keresztül –  immunrendszerére, továbbá

-a bohócdoktorok esetleges pozitív hatását lehet-e mérni, vagy túl sok az olyan zavaró tényező, ami ezt a hatást elnyomja?

 

3. Kutatás

Azaz: egy olyan összeállítás létrehozása, ami lehetővé teszi, hogy konkrétan egy bizonyos dolgot figyeljünk meg – azt, amit még nem értünk.

Az előzetes kutatások azt mutatták, hogy a sztressz és a nevetés egyszerrre jár összetett idegrendszeri, hormonháztartásbeli és immunrendszeri változásokkal, ezek mintha mintázatszerűen, egy-egy forgatókönyv alapján aktiválódnának az adott szituációban

A kérdés megválaszolásához olyan mérést hoztunk létre, amelyhez hasonlóról még nem létezik irodalom vagy közlemény. A mérés lényege a következő:

Kiválasztok egy gyermeket, akivel a bohócdoktorok előtt és után interjút készítek. A bohócdoktorok előtt és után megkérem, hogy rajzoljon (fát, házat, embert, ami eszébe jut, bohócdoktorok előtt ami a legrosszabb és ami a legjobb a kórházban, bohócdoktorok után a bohócdoktorkat) és írjon (ami eszébe jut, és írja le a nevét), és elvégzek vele egy pszichológiai tesztet (PTF teszt). A gyermektől a bohócdoktorok előtt megkérem, töltsön ki egy tesztet, a szülővel is interjút készítek és megkérem, töltsön ki egy tesztet a gyermekéről.

Az interjúkat, PTF tesztet és a bohócdoktorok bevetését magnókazettán rögzítem, és kitöltök egy saját készítésű skálát arról, hogy az egyes percekben mennyire nevet a gyermek.

A bohócdoktorok előtt és után a nővér vért vesz a gyermektől. Ki van zárva, hogy egy gyermeknek fájdalmat okozzunk, mert jönnek a bohócdoktorok! Szigorúan csakis olyan gyermek segítségét kérjük a méréshez, akinek a karjában vagy a testén kanül van (ez egy műanyag cső ami orvosi szempontok miatt lett bevezetve a gyermekbe, ezen keresztül kap infúziót és gyógyszert), és a vérvétel a kanülön keresztül várhatóan fájdalmatlan. A gyermek és a szülő együttes beleegyezése nélkül a mérést nem végezzük el.

Az interjúk célja a gyermek betegséghez, kórházhoz, külvilághoz való viszonyának feltérképezése. A rajzok és az írások célja a gyermek személyiségének megismerése és a bohócdoktorok hatásának mérése. A rajzokat dr. Alpár Zsuzsa gyermekpszichológus, az írásokat Varga Andrea okleveles grafológus elemzik.

A PTF teszt célja a gyermek frusztrációs szintjének mérése. A többi teszt célja a gyermek depressziós szintjének mérése. A bevetés alatt alkalmazott skála azt hivatott megmutatni, mennyi a látható jele a gyermek örömének, továbbá a skálán igyekszem röguíteni az egyéb, látható testi hatásokat. A vérvétel célja a gyermek immunrendszerének mérése. Egy nemzetközileg is elfogadott módszerrel mérjük a gyermek NK sejtjeinek aktivitását. A mérés legnagyobb részét Bita Erzsébet, több éves tapasztalattal rendelkező vezető asszisztens végzi az Országos Onkológiai és Hematológiai Intézetben.

Interjút, rajzokat és írásokat a bohócdoktoroktól is kérek a bevetés előtt és után. Ennek célja a bohócdoktorok személyiségének, hangulatának mérése, elképzelhető ugyanis hogy a hatás attól is függ, mennyire talált egymásra a két bohócdoktor és a gyermek. Továbbá érdekes mérni, hogy a bevetés sikere és a bohócdoktorok bevetésének saját maguk által alkotott éretékelése között milyen az összefüggés.

4. Hipotézis

Ez azt jelenti hogy megpróbáljuk megmagyarázni a látott jelenséget.

A mi mérésünk most ennél a negyedik lépésnél tart. Az összegyűjtött adatok feldolgozás és értékelés alatt vannak. Hipotézisek alkotására csak az adatfeldolgozás után lesz lehetőség.

Mérésünket 10 gyermek segítségével végeztük el, bizonyos következtetések levonásához ez a szám nem elegendő. Mérésünk egy pilot-study-nak felel meg, azaz egy próbálkozásnak, amely azt hivatott eldönteni, meg lehet-e egyáltalán válaszolni a feltett kérdéseket, és ha igen, milyen módszer a legalkalmasabb a megválaszolásra.

Kivételes alkalom, hogy a végső értékelés előtt Béres András hozzájárult, hogy soron kívül bemutassuk az egyik alkalom adatait és részeredményeit – azt az alkalmat, amelyben bohócdoktorként nekem is lehetőségem volt részt venni.

A következő oldalakon bemutatjuk azokat a rajzokat, írásokat, teszteket, feljegyzéseket, amelyek 2004. február 19-én Kárász Eszter (dr Bigyó) és Efsztratiadisz Sztrtatosz (dr Dudorr) bevetése során készültek az I. sz. Gyermekklinka Pulmonológiai osztályán. Továbbá soron kívül bemutatjuk a laboratóriumi mérés eredményét.

A vizsgálatban résztvevő Tamás 13 éves, és kórházba kerülésének oka, hogy köhög. A vizsgálatok során az orvosok azt próbálják megállapítani, hogy köhögésének van-e szervi oka, vagy pszichés eredetű. Gyógyszereket nem kap – ami a mi vizsgálatunk szempontjából ideálisnak tekinthatő –, megfigyelését bronchoscopiával végzik. Az édesanyjával folytatott beszélgetés során kiderült, hogy Tamást 10 évesen súlyos gázolásos autóbaleset érte, ami után helikopter szállította kórházba. Gyógyulása óta többször is vissza kellett térnie a Klinikára. Vakbélműtéten esett át, csontszétesés lépett fel a fixációnál, majd hasfájását vizsgálva laktóz-intoleranciát állapítottak meg nála. Ez a második köhögés miatti itt-tartózkodása, csak a karácsonyi vakációban volt tünetmentes.Pszichológushoz és pszichiáterhez is járt, mert a gázolás óta agresszívebben viselkedik szüleivel, testvérével, tanáraival. Barátait jórészt elvesztette (az egyikük szülője volt a gázoló). Úgy tűnik, a kórházban jobban érzi magát. Sokszor pusztán az orvos látványától „meggyógyul”.

A vizsgálatunk során egy öt ágyas kórteremben fekszik, jórészt kortársak között (egy 2 éves kislány van még a szobában). Az előzetes beszélgetés során – melyet Béres András végez – kedves, mégis nehéz vele beszélgetni, mert rövid tőmondatokban válaszol. Édesanyja nagyon segítőkész.

Bohócdoktorként körülbelül 30 percet töltöttünk a kórteremben (14:27-15:01). Személyes benyomásaim alapján nagyon sikeres bevetés volt. Tamással gyorsan megtaláltuk a közös hangot, amiben segített a mellette fekvő két ágyon fekvő két kamaszfiú is, akik szinte azonnal feloldódtak, és velünk játszottak. Az egymásra épülő akciók során „röntgeneztünk”, gondolatolvasási tesztet végeztünk, komolysági vizsgálatot tartottunk (amelyen természetesen senkinek nem sikerült megállnia a nevetést). A végén lufival erőpróbát tartottunk, az elkészült lufi-dárdákat pedig ott hagytuk, amikkel a fiúk távozásunk után Béres András beszámolója szerint vad dobálásba fogtak.

Az első dolog, ami Tamás reakcióinak megfigyelése közben feltűnt, hogy köhögése szignifikánsan csökkent a bohócdoktorok látogatása alatt. Ez meghatározó fontosságú, tekintve, hogy köhögése miatt került kórházba. Ezt a megfigyelést édesanyja is – aki végig fia mellett ült –megerősítette.

Az alkalom sikerességét a laboratóriumi vizsgálat is alátámasztja. A mérést Bita Erzsébet, vezető asszisztens és Béres András végezte el az Országos Onkológiai és Hematológiai Intézetben. A grafikonon látható oszlop-párokon belül az egyik oszlop az NK sejtek aktivitását mutatja a bohócdoktorok előtt, a másik ugyanezt a bohócdoktorok után. Azért van négy oszlop-pár, mert az aktivitást négyszer is ellenőrizték, úgy, hogy mindig egyre kevesebb sejt hatásosságát vizsgálták. (A részletes adatok és a vizsgálat Béres András által készített dokumentációi az I. számú mellékletben megtalálhatóak)

A bohócdoktorok látogatása után Béres András beszámolója szerint Tamás sokkal közlékenyebb lett, és nagyobb örömmel tett eleget az írásos, rajzos feladatoknak is. Pozítív véleményét tükrözi írása is.

Interjút, rajzokat és írásokat kért Béres András a bohócdoktoroktól is a bevetés előtt és után. Ennek célja a bohócdoktorok személyiségének, hangulatának mérése, elképzelhető ugyanis hogy a hatás attól is függ, mennyire talált egymásra a két bohócdoktor és a gyermek. Továbbá érdekes mérni, hogy a bevetés sikere és a bohócdoktorok bevetésének saját maguk által alkotott éretékelése között milyen az összefüggés. Ezeket a rajzokat is jelenleg vizsgálja a felkért pszichológus és grafológus.

A rajzaiból levonható következtetéseket Dr. Alpár Zsuzsa gyermekpszichológus még elemzi, ezért megjegyzések nélkül álljanak itt Tamás bohócdoktorok előtt és a látogatás után készült rajzai.

Tamás (13) ember-rajza a vizit előtt       Tamás (13) ember-rajza a vizit után
Tamás (13) fa-rajza a vizit előtt         Tamás (13) fa-rajza a vizit után
Tamás (13) ház-rajza a vizit előtt        Tamás (13) ház-rajza a vizit után
                                                                                                                                                /Kárász Eszter írása/

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: